A Bíró-toll a magyar nyelvből kikopott, ám spanyolul a golyóstoll ma is birome, a franciáknál biron, angol nyelvterületen pedig a mai napig találkozhatunk a biro-pen elnevezéssel. Különös módon ez utóbbi az országból indult világhódító útjára a Bíró László József által megálmodott golyóstoll.
Bíró magyar újságíró, festőművész és feltaláló nevéhez a golyóstollon kívül több mint 20 találmány fűződik: többek között a mosógép, az automata sebességváltó, az együtemű belső égésű motor és a golyós dezodor.
Az út
Állítólag már Galilei is tervezett golyóstollhoz hasonlatos eszközt a 17. században. Ami biztos: már 1888-ban szabadalmaztatták. De az áttörésig, a mai golyóstoll megszületéséig még el kellett telnie néhány esztendőnek – elődjei ugyanis nem tudták a tintát egyenletesen adagolni, továbbá folyamatosan függőleges helyzetben kellett tartani őket, mert a tinta gravitáció hatására indult meg (és hol nagyon megindult, hol pedig egyáltalán nem).
A kor golyóstollra beadott sikertelen szabadalmaival ellentétben (John J. Loud. – 1888, Baum – 1910, Van Vechten Riesburg –1916, G. L. Lorenz – 1924, Wenczel Clime – 1938) a Bíró-toll sikeres volt – és elhozta Bíró számára a világhírt.
Honnan az ötlet?
Számos legenda kering arról, hogyan született maga az ötlet, hogy Bíró golyós végű tollal kísérletezzen. Az egyik szerint golyózó gyerekeket látott az utcán (korabeli játék, gondoljunk csak A Pál utcai fiúk című regény híres jelenetére); és a pocsolyán átguruló golyó ragadta meg a képzeletét: felfigyelt rá, hogy az víznyomot hagy maga után. Egy másik legenda szerint a kiborult tintásüveg kiguruló acélgolyói adták az ötletet. Egy harmadik történet szerint a nyomdagépek rotációs festékhengerének egyenletes mozgása ihlette.
Az mindenesetre biztos, hogy Bíró mindenképpen a nyomdatechnikában használthoz hasonló tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt. Ez a tinta azonban a töltőtollból nem folyt ki, mert sűrűbb és ragadósabb anyag volt, ezért kezdett végül egy golyós végű toll tervezésébe.
Az első szabadalom
- 1931. Az első golyóstoll bemutatása: ez még egy túlságosan nagy méretű golyóval ellátott ládaszignáló toll volt, amellyel nagyon rossz minőségben, főként nagy méretben lehetett írni.
- Ezután kicsinyítések sorozata következett. Ezeknek a tollaknak a működési elve már tökéletes és egyszerű, a mai golyóstolléval egyező, de még alkalmatlanok voltak betűírásra, valamint a golyó is sokszor elakadt bennük.
- Az alkatrészek megmunkálása után végül elkészült a mai golyóstoll elődje: Goy Andor, Kovács Sándor és Bíró 1938-ban szabadalmaztatta a golyóstollat Magyarországon.
A tökéletesítés
Bírónak a magyarországi zsidótörvények miatt 1938 végén el kellett hagynia az országot: először Párizsba ment, ahol együtt dolgozott az Elveco-val, később Argentínába emigrált. 1985. november 24-én halt meg Buenos Airesben.
Argentínában sikerült kifejlesztenie a tökéletesen működő golyóstollat, és megtalálni hozzá az ideális tintát: az öntvényrepedést jelző festéket. 1943. június 10-én kapott szabadalmat találmányára. A licencjogokat később megvette az angol kormány, amely a légierő számára keresett olyan tollat, ami nagy magasságban és nagy nyomáson is használható.
Tudta?
- Európa-szerte a Goy és Kovalovszky cég GOPEN-je (majd később a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollak), míg Amerikában a Bíró-féle toll terjedt el.
- Az első golyóstollat 12 és fél dollárért 1945. október 29-én dobták piacra New Yorkban. Ez ma körülbelül húszezer forintot tenne ki…
- Bíró László születésnapja: szeptember 29. – az országban, ahol haláláig élt, tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentin Feltalálók Napját.
Az elv utóélete
A golyóstollhoz hasonló elven működik a rollertoll, a golyós filctoll, valamint a víz alatt is használható űrtoll is, amellyel fejjel lefelé is lehet írni (szemben a hagyományos golyóstollal). Utóbbi arról kapta a nevét, hogy súlytalanságban is működőképes (ám súlytalanságban a hagyományos golyóstoll is használható!).
A golyóstoll olcsóbb és könnyen kezelhetőbb voltának köszönhetően hamar leváltotta a töltőtollat a mindennapokban. Működése egyszerűnek tűnik – a toll hegyét a papíron végighúzva a benne lévő forgó gömb kijuttatja a tintát a tartályból, ami majdnem azonnal megszárad –, de mint fentebb láttuk, születését próbálkozások hosszú sora előzte meg.