HúsvétKedves Olvasó!

Levelünkben abban szeretnénk segíteni, hogy otthonába a húsvéti ünnep melegét varázsolhassa – és a kinti zord időjárás ellenére átérezhesse: közeleg a tavasz, az újjászületés, a természet ébredésének időszaka.

Ötletbörze

A lakás feldíszítése az ajtódísszel kezdődik, és az utolsó piros tojás nyúlfészekbe való elhelyezésével ér véget. Eltüntetünk mindent, ami a télre utal, színeket varázsolunk a lakásba, barkaágat állítunk a vázába.

Már a legkisebbek is segíthetnek a lakásdíszítésben, vagy akár készíthetnek a locsolóknak ajándékot. Kézbe a ceruzákat, filcet, dekorpapírt, ollót! Készíthetünk nyuszikat és tojásokat is sablonok segítségével, melyet kiszínezhetünk, matricákkal díszíthetünk. Ezeket aztán az ajtókra, a barkaágakra egy zsinór segítségével könnyen felakaszthatjuk, de a locsolók is kaphatnak örök emléket a piros tojás mellé.

Érdemes évszak- vagy ünnepdobozokat készíteni: külön a karácsonyi, külön a húsvéti apróságoknak, lakásdíszítő elemeknek. Így minden ünnep közeledtével a megfelelő dobozt kell a polcról levenni – és nem kallódik el semmi az év folyamán.

Sok családban újjászületett az ajándékkeresés szokása is. Egy-egy tojást, csokoládényulat a kertben vagy a lakásban húsvét vasárnapján elrejtünk, és a gyerekeinknek, párunknak kell megtalálni a meglepetést.

Ha ötletes megoldásra keresünk, használjuk a Leitz vidám színű dobozait akár a húsvéti apróságoknak, akár ajándékcsomagolásra. Utóbbi esetben a doboz maga is ajándékká válik: miután a bonbon vagy a bor elfogyott, a csomagolás nem a szemetesben köt ki! Új tulajdonosa használni fogja – és ránézve mindig arra gondol majd, akitől a húsvéti ajándékot kapta.

Tojás a nyúlfészekben??

A húsvét mozgóünnep – azaz minden évben más-más napra esik. A tavaszi első holdtölte utáni vasárnapon ünnepeljük – gyökerei ősi időkre nyúlnak vissza. Apropó, nyúl! Minden húsvéti napon visszatérő kérdés: hogyan tojhat a nyúl (hímes) tojást? És a bárány a húsvét jelképe vagy a nyúl? És miért pont tojás?

Hogy segítsünk átlendülni az első tavaszi fáradtságon, felfedünk egy-két apró titkot:

Tudta-e, hogy…

  • a bárány a legősibb húsvéti jelkép?
    A zsidók Egyiptomban bárányt áldoztak, és annak vérével kenték meg az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. (A zsidó „húsvét”, a pészah az Egyiptomból való szabadulás ünnepe.)
    A húsvéti bárány Jézust is jelképezi: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”. (A „húsvét” elnevezés is a Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodását idéző negyvennapos böjt utáni első hús elfogyasztására utal.)
  • a nyúl a termékenység jelképe, és valaha tán madár volt, de az is lehet, hogy egy félreértés révén lett húsvéti jelkép?
    A germán mitológia szerint a nyúl eredetileg madár volt, és Ostra, a tavasz istennője a gyerekek szórakoztatására négylábú állattá változtatta. (A pogány tavaszünnep, Ostra ünnepe él tovább az Easter – angol húsvét – szóban is.)
    Lehet azonban egy apró tévedés is az oka annak, hogy a húsvéti nyuszi tojást tojik. Régen német földön húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, a tojásaival együtt. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, röviden Hasel – a nyúl pedig Hase.
  • a tojás ősidőktől fogva a termékenység, az élet és az újjászületés szimbóluma?
    A kínaiak már 5000 évvel ezelőtt azzal rótták le tiszteletüket a Napnak, hogy pirosra festették a tojást. Az egyiptomiak egyik istennőjének neve (Ös) tojást jelent, és az életerőt hozta el az embereknek.
    A pogány tojásfestés a rómaiak idején vált keresztény szokássá. A tojás így a keresztény világban a Jézus feltámadása által hirdetett életet jelképezi.
    A piros a mártírok vére, a Nap, a szerelem színe is.
  • a barka bajelhárító szerepet tölt be?
    Otthonunkban barkaágakra akasztjuk a megfestett tojásokat és egyéb díszeket, tehát mindmáig elhárítjuk a rosszat, a bajt, a betegséget házunk népéről. A barkát hagyományosan virágvasárnapon (húsvét előtti utolsó vasárnapon) szentelték meg.

Mosolyban gazdag, boldog húsvéti ünnepeket kívánunk:
a depot.hu csapata