Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy rengeteg papír áll rendelkezésünkre. Írhatunk vagy nyomtathatunk rá, illetve felhasználhatjuk csomagolásra.
Arra azonban ritkán gondolunk, hogy a papír a mai formájában a természetben nem lelhető fel, ebből adódóan különböző fejlődési szakaszokon kellett áthaladnia az elmúlt évezredek során, mire természetessé vált, hogy bárki könnyen hozzájuthat és felhasználhatja bármire.
A papír, illetve elődei valójában szinte egyidejűek az írással, hiszen az ember mindig szükségét érezte annak, hogy tudását és tapasztalatait lejegyezze, hogy továbbadhassa a későbbi generációknak.
A papír neve a papirusz szóból származik. A papiruszsásból az ókori Egyiptomban olyan alapanyagot tudtak előállítani, amelyikre már könnyen képesek voltak írni. Keskeny csíkokból ragasztották össze a „papírt”, azután írtak rá. Tekercsekben tárolták.
A következő lépés az állati bőr felhasználása volt, ez volt a pergamen, amelyet Kis-Ázsiában fejlesztettek ki. Nevét Pergamon városáról kapta, ott állították elő először. A pergamen már sokkal közelebb állt a papír mai formájához, mivel hajtogatni is lehetett. Így elkészült az első olyan „papír”, amelyből könyvet tudtak készíteni. Még a III–IV. században is a pergament használták a kódexek készítésére.
Ezzel egy időben Kínában selyemre és bambuszszeletekre írtak. A gyártási technológiát féltett titokként őrizték, ám amikor az arabok fogságba ejtettek néhány papír készítő mestert, akkor a technológia nem volt titok többé. Így terjedt el az akkori papír a mohamedán országokban.
Az arabok nagyon sokáig rongyot használtak fel alapanyagként, és ez gyorsan elterjedt Európában is. A XVI. században már hazánkban is létrejöttek az első malmok és a gyártási technológia. Ám az így készült papír roppant drága volt, hiszen az alapanyag és a gyártás is nagyon körülményes volt.
Egészen a XIX. századig várni kellett arra, hogy fát használjanak a gyártáshoz. Ennek a technológiának a kidolgozása is hosszú időt vett igénybe, mire eljutott odáig, hogy a fa nagy része felhasználható legyen a gyártás során. A papír minősége attól függ, hogy a fa melyik részét használják fel, és milyen eljárást alkalmaznak.
A fa felhasználásának csökkentése érdekében egy idő után szükségessé vált a szintetikus anyagok hozzáadása is. Először műszálat kevertek a gyártás során használt fapépbe. Ez a hagyományos gyártástól csak csekély mértékben tért el, ellenben jóval gazdaságosabbá tette a papír előállítását. Ez volt az első szintetikus papír. Az első idők óta folynak a kutatások az új technológiák kidolgozására a szintetikus papír előállításának területén. Ennek köszönhetően a legújabb technológiák már teljes egészében eltérnek a hagyományos gyártástól.
A szintetikus papír előállításának technológiája tette lehetővé olyan papír előállítását, mely már nagy mechanikai igénybevételnek is ellenáll. Szerkezeti felépítésétől függően nem szakad, nehezen gyűrődik, esetleg vízhatlan. Ezeket az erős papír típusokat jellemzően nem nyomtatási célokra készítik. Ezeknek az anyagoknak sokkal nagyobb szerepe van a csomagolóiparban.
Mindezek alapján láthatjuk, hogy a papír több ezer éves történelme során óriási változásokon ment keresztül. Nagy utat tett meg a technológia, míg mindenki számára természetessé vált, hogy az íróasztalunkon lévő köteg papír csak arra vár, hogy kedvünk szerint írjunk vagy nyomtassunk rá.